2011. április 7., csütörtök

A Nyikos-ügy (II. rész)

Nem csitulnak a Nyikos-ügy által kavart hullámok. A Parlamentben egy fideszes képviselő, Tasó László kérdezte meg az Állami Számvevőszék elnökét arról, hogy mennyit és milyen juttatásokat kapott a Jobbik képviselője az ÁSZ alkalmazottjaként, illetve külső vállalkozójaként. Mielőtt azonban folytatnám az ügy kivesézését nézzük meg a parlamenti szócsatát.





Nos, mit is kérdez Tasó László? Milyen jellegűek Tasó kérdései? Eddig is szomorúan tapasztalatom, hogy a Kuruc.infón megjelent Nyikos-cikkhez érkezett kommentek szinte szentté emelik a Jobbik képviselőjét, azaz a jobbikos szavazótáboron belül is elindult a „mieink nem loptak annyit, mint a tieitek” nevű össznépi játék, az a játék, amelyet a Fidesz esetében már annyiszor bíráltunk.

Holott, ha megfigyeljük a fideszes képviselő felszólalásában elhangzó kérdéseket, akkor nyugodtan kijelenthetjük, azt akár egy jobbikos képviselő is feltehette volna, ha Nyikos László az MSZP vagy a Fidesz padsoraiban foglalna helyet.

Tulajdonképp arra kíváncsi a Fidesz képviselője, amire mi is kíváncsiak szoktunk lenni, amikor az MSZP-s vagy fideszes ügyeket firtatjuk: ki alkalmazta Nyikost, milyen formában, mennyit fizetett ezért, és milyen teljesítmény áll az adóforintok erre való elköltése mögött. Jogos? Jogos bizony!

Támogatták a banki költségeit, az utazását, a nyaralását, az új öltöny vásárlását, esetleg a lakbérét is a mi pénzünkből fizették, a több százezer forintot kitevő havi jövedelme mellett? Ismét kérdem: jogos kérdések? Bizony, azok, jogosak!

Az ÁSZ elnökének válasza sem túl megnyugtató: Nyikos húsz évig állt az ÁSZ alkalmazásában, ez azt jelenti, hogy Horn Gyulát is szolgálta már, ami nem vet túl jó fényt egy magát radikális jobboldali politikusra. 2006 után ugye külső vállalkozóként dolgozott az ÁSZ-nek, azaz a legvadabb Gyurcsány-érában sikerült állami megrendelésekhez jutnia. Mindemellett az egyéb juttatások is elég szépek: banki költségek megtérítése, munkába járás költségeinek megtérítése, ruházkodási támogatás stb. Sorolni is nehéz, fárasztó. Egy átlagos magyar munkavállaló annak is örvend, ha megkapja a létminimum fenntartásához szükséges havi bérét, nem is mer álmodni 13., esetleg 14. havi bérről, üdülési támogatásról stb.

Nyikos válasza pedig igazán meglepett: egy radikális politikustól többet vártam volna. Igazság szerint nekem arrogánsnak, lekezelőnek tűnt, amolyan „ne turkáljatok az én zsebemben, mi a fasz közötök van hozzá, köcsög fideszesek” stílusú, amit én nem igazán díjazok. Az a helyzet, hogy mégiscsak a magyar adófizetők pénzéről van szó, és a Nyikos-ügy nagyon nem passzol a „húsz évet a húsz évért” jobbikos szlogenhez. Akár tetszik, akár nem, ez az igazság.

Ez persze nem változtat azon a tényen, hogy Nyikos László vélhetően sokat tett a Jobbik sikeréért, kitűnő szakember meg az összes egyéb, ilyenkor felhozandó érv. Ugyanakkor azon sem változtat, hogy a radikális párt eddigi arculatával mindez összeegyeztethetetlen. Pontot kéne tenni az ügy végére, mielőtt még nagyobb baj lesz.

Ja, lenne nekem is néhány kérdésem:

- 2006 után ki kapott az államtól zsíros megrendeléseket?
- 2006 után milyen politikai összeköttetésekkel kellett rendelkeznie valakinek ahhoz, hogy állami megrendelésekhez jusson?
- A párizsit zabáló és közpénzek millióit Nokiás-dobozban elsikkasztó Hagyó Miklós országában elképzelhető az, hogy politikai hála nélkül lehetett élni az állam emlőin?

És sikerül vajon megnyugtatóan rendezni a Nyikos-ügyet? Mi lenne a jó megoldás?

3 megjegyzés:

  1. Így kellene írnia a Nyikos kolléga ügyéről minden nemzeti lapnak. Ugyanis van, ami ideológiai, van ami kifejezetten elméleti, esetleg politológiai, és van, ami csupán ténykérdés.

    Ez az.

    Nyikos jobbikos képviselő úr nagyot hasított. Fejte Állam bácsit, az tejelt szépszégesen, ő tobzódott, és élvezkedett, a nép pedig, mint mindig, ki lett fosztva. 65 milliócska fekszik a számláján, amiről sem elszámolni nem akar, sem beszélni róla. Álcáz, sunyít, nyomorba dönt. Csak, mint a többiek, azok a mások, akiket rendszeresen szid, hiszen le a politikus bűnözéssel.
    Ami természetesen igaz, de az övével is.
    A Jobbiknak ezt takargatnia csupán azért, mert Nyikos képviselő úr sokat segített, sok mindenhez ért, nem lenne szabad. A dolog ugyanis egyszerű pénzkérdés, ahogy mindenki másnál is az, amivel egy képviselőnek illő elszámolnia, ha kérdezik.

    Ennyi.

    Az olyan marhaságokat pedig, hogy a Fideszbe hívták, ő nem ment, ezért most ezzel támadják, jobb lenne nem említeni. A magyar nemzet tud írni-olvasni, fel tudja fogni, hogy mi az, hogy Gyurcsánytól bizniszt síbolni. Ezt tette Nyikos.

    Akkor?
    Nem kellene esetleg bevallania?
    Vagy a Jobbik is átvált mostantól Fidesz-KDNP-MSZP-LMP-be?

    Ha nem, akkor igenis ki kell mondania az igazat, Nyikost pedig kitennie padsorai közül.

    VálaszTörlés
  2. Adjon az Isten!

    Rövid leszek. Szerintem Nyikos úr remek szakember. Én eddig minden felszólalását végig néztem és bevallom élvezet volt hallgatni. Véleményem szerint érti a dolgát. Tudjuk, hogy volt egy Pősze nevezetű áruló aki miatt joggal merülhet fel kétség a Nemzeti oldalon, de ha innen nézzük, akkor mondhatjuk azt is, hogy ha bármi is lenne benne ami egy picit is hasonlít Pőszére, Nyikos biztosan tanult Pősze példájából. Tehát, véleményem szerint míg nem hibázik, nyugodtan maradjon és tegye a dolgát.

    Üdv, G.

    VálaszTörlés
  3. Hát igen. Nyikos amíg ott van kényes pontja marad a Jobbiknak. De magam is úgy látom hogy nem lett volna egyszerű hozzá hasonló kaliberű embert odavinni , ráadásul olyat akinek akkora rálátása lenne a "dolgokra" mint neki van. Vona eddig kiválóan ügyelt a fegyelemre a Jobbikon belül. Pösze példájából meg tanulhatott akinek esetleg eszébe jutott volna a bomlasztás.

    VálaszTörlés