Legfeljebb az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatna fenn a bírák szolgálati jogviszonya a Fidesz frakcióvezetőjének javaslata szerint., az MNB elnökét hat évre nevezné ki az álomfő…, bocsánat, az államfő.
A bírák szolgálati jogviszonyára vonatkozó terv – amiből nagy valószínűséggel törvény lesz – a Fidesz porhintő-politikájának eklatáns példája. A bírák esetében csak nagyon ritkán jelent komoly hátrányt az igazságszolgáltatás számára az, hogy idősek. A legnagyobb probléma a túlterhelés, ami abból fakad, hogy sok a peres ügy és kevés a bíró, valamint abból, hogy a bírák döntő többsége a kommunista diktatúra alatt nyerte el kinevezését, és az akkor kialakult kapcsolatrendszer, illetve az az akkor megszokott urambátyám rendszer szerint dolgoznak. A legegyszerűbb – és a leghatásosabb – az lenne, ha törvénybe iktatnák végre: aki a kommunista diktatúra idején közjogi feladatot látott el, az veheti a kalapját. Ez ráadásul teljesen törvényes és helyénvaló, Európa sem szólhatna bele, ráadásul az uniónak mi vagyunk az elnökei, vagy mi a szösz, így ennyit illett volna megtenni, ha más nem a jövő nemzedék érdekében.
Úgy néz ki, hogy a Fidesz ezt az esélyt is elszalasztja, hogy Magyarországon végre véget érjen a kommunizmus, leszámolhassunk a paternalista államfelfogással. Ez csak a fiatalok segítségével mehet végbe, és a generációs alapú kontraszelekciót pont a kommunista bírák – és egyéb közszolgálati tisztséget ellátók – helyén tartása hozza létre.
Az MNB-re vonatozó törvény pedig nem több mint hablaty. Az MNB nem a magyar állam irányítása alatt áll, hanem a nemzetközi pénzügyi körök diktálnak neki. Az MNB mindenkori elnökének nagyobb hatalma van, mint a Magyar Köztársaság miniszterelnökének. Ez tény, ha nem hiszi a kedves olvasó, akkor olvasson utána a törvénykönyvekben, hogy mely szereplőnek milyen jogai vannak, és az abból fakadó lehetőségei mennyire befolyásolhatják az ország sorsát. Az MNB elnöke csak a kamatpolitika befolyásolásával tönkre is teheti a forintot, amire láttunk már példát az elmúlt nyolc évben.
Simor Andrástól csak akkor lehet megszabadulni, ha bilincsre verve viszik át a Gyorskocsi utcába, hogy beszámoljon arról, hova tűntek a magyar államkasszából a milliárdok. Amíg ez nem történik meg, addig csak – hogy egy délvidéki hölgyismerősöm szavaival éljek – cukrozzák a taknyot.
A bírák és az MNB elnök ügyével kapcsolatos tervekben van egy közös pont: nevezetesen mindkettő alapvetően befolyásolja a következő éveinket, amennyiben a szerepüket szabályozó törvényt kétharmados feltételekhez is kötik majd, akkor pedig akár a következő évtizedeinket is. Párt-és politikafüggetlen szemléletű bírói kar nélkül sosem lesz demokrácia Magyarországon, ez világos, mint a fegyverletétel – hogy felvidéki ismerősöm szójátéka se maradjon ki.
Az MNB mindenkori elnöke pedig az ország gazdaságát tudja befolyásolni, akár döntő mértékben is. Tény, hogy nehéz a cionista politikai körök számára elfogadható személyt találni erre a posztra, aki valamelyest még hazafi is legyen, vagy legalábbis, mint a köztársaság nevű Zrt. egyik vezérigazgatója azt tartsa szeme előtt, ami a Zrt.-nek, azaz az államnak az érdeke. Nehéz, de nem lehetetlen, tlaán az MNB elnökének jogköreihez kéne hozzányúlni, így előzve meg azt a veszélyt, hogy egy következő, a Gyurcsányéhoz hasonló magyarellenes kormány bebetonozza elvtársát az MNB elnöki székébe, ami Gyurcsány alatt egyrészt meg is történt, másrészt a Fidesz most ezt akarja.
Mikor lesz már ennek a játszmának vége, hogy végre elkezdhessen élni is tízmillió magyar ebben az országban?
Florian Geyer
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése