Nyílt levél TYYM-nek

Kedves TYYM, mint elvándorolni kész fiatal....

A NYikos-cikkehz fűzött megjegyzésed készetett arra, hogy megírjam ezt a levelet. Mivel e-mail címed nem tudom, és mivel nem csak Te vagy ebben a helyzetben, úgy döntöttem, egyfajta nyílt levélben válaszolok.

Lehet meglepő lesz amit írok, de úgy vélem, igazad van, helyesen döntesz, ha külföldre mész dolgozni. Én 12 évet töltöttem Magyarországon munkavállalóként, az egyetemi tanulmányaim befejezése után, és ismerem a helyzetet, amiben benne vagy. Van egy rossz hírem: a 72 ezer/hó-ról magasabb bérfokozatba nem fogsz kerülni. Persze lehet majd 100-, esetleg 150 ezres fizetésed, de ez a maximum. Ebből még nem fogsz házat venni, családot alapítani, jó esetben egy használt autót tudsz majd megvenni amit a cigányok ellopnak.

Ez a szomorú igazság. Nem látok bele a Te életkörülményeidbe, inkább elmesélem, hogy én hogyjártam. Két diplomám van, beszélek három idegen nyelvet, kettőt felsőfokon, egyet középfokon. Soha nem tudtam feltörni, hogy egy minimum 200 ezret fizető állásom legyen, ami csak arra lett volna elég, hogy a bankban ne nézzenek rám ferde szemmel, amikor lakáshitelért kopogtatok be. (Áldom is az eszem, hogy nem mentem bele.)

2006 őszén úgy döntöttem, hogy elmegyek nyugatra dolgozni. Nem bántam meg! Találtam képesítésemnek megfelelő állást, bár idegennek néznek, de nem ellenségesek velem szemben, jól keresek, tudok gyűjteni és merek arról álmodni, hogy belátható időn belül lakást veszek. Ami ennél is fontosabb, megismertem egy országot, egy népet, amelyik más mint a magyar, így a látóköröm kitágult. Amikor hazamegyek, mindig megdöbbenek azon, hogy miként élnek a magyarok. Tudom, ismerem a helyzetet, rengeteg otthoni cimborával levelezek, napi kapcsolatban vagyok velük, követem a híreket, írom is őket néha. De akkor is, ami otthon megy, az borzasztó! Budapest élhetetlen, a vidék pedig egyre veszélyesebb. nevetséges bérért dolgoznak a magyarok, miközben az árak semmiben sem különböznek a nyugatitól. Sőt, itt, ahol én élek van, ami olcsóbb mint Magyarországon, például az élelmiszer.

Tehát: én azt tanácsolom neked, hogy fogd a 19 éves barátnődet és menjetek! Ahova éritek, Németországot azért ajánlom, mert az itteni helyzetet ismerem a legjobban, de Olaszország, Ausztria, Anglia mind olyan hely, ahol ismerőseim megtalálták helyüket, számításaikat. Amit viszont ne mondj, és ne gondolj, hogy soha nem térsz vissza. Én is szándékozom hazatelepedni, Te is tedd azt majd, ha elérted a polgári életszínvonalat. Magyarországon ezt nem fogod elérni, esélyed kettő van a kitörésre: bankrabló leszel, vagy politikus. (Van különbség a kettő között?:)) A harmadik opció: alkoholista, mogorva vénember leszel, egy a hárommillió koldusból.

Ez a szörnyű igazság. Nyugaton közben kitanulhatsz egy szakmát, elvégezhetsz kint egy egyetemet és ez idő alatt összeszedsz egy annyit, hogy saját magatoknak egy normális életszínvonalat biztosíts, szüleidet is segítsd majd idős korukban. Amikor 30 évesen visszatérsz Magyarországra, akkor nem leszel senkinek a csicskája. Lesz tartalékod, szakmád és az alaphoz szükséges lakás, kocsi a tiéd lesz és nem a banké.

Ezzel tudod segíteni a nemzeted, a többi csak politikusi blabla.

Menjetek hát, vigyázzatok magatokra, legyetek észnél. Az internet korában pedig semmi sincs már messze Magyarországtól.